Olvasásszociológia

Hipotézisünk kiindulópontja az olvasás háttérbe szorulása – s a „Nagy Könyv” – mint televíziós műsor pozitív befolyásoló ereje. Bővebben: feltételeztük, hogy a televízió, mint médium kedvezően befolyásolja a közönséget, s a néző kedvet kap az olvasásra.

Bár a Postbank lapcsaládhoz tartozó napilapok nem a legnagyobb olvasottságúak, mégis – mint a Marketing Centrum által lapunknak készített tanulmányból látható – összesítve jelentős szegmensét jelentik a magyar médiapiacnak. A tanulmány a magyar újságolvasói szokások egyes sajátosságait elemzi többek között a politikai hovatartozás, pártpreferenciák szempontjából is.

Hogy Magyarország átlagon aluli teljesítményt mutatott a PISA 2000 felmérés mindhárom szegmensében (szövegértés, matematika és természettudományok), az önmagában még nem nagy baj. A kérdés inkább az, hogy sikerül-e magunkhoz és másokhoz képes is javulást elérni. Éppen ezért nem érdektelen tanulmányozni a sikeres teljesítők módszereit.

A könyvolvasás, könyvgyűjtés szokása kulturális magatartásunk lényegéhez tartozik. Tartozott? Az igeidővel máris zavarban vagyok. Minden kultúra összetett kultúra, tartalmait illetően is, s a társadalmat alkotó csoportok viselkedés és szokásrendszerét figyelembe véve is. Mégis beszélhetünk domináns kultúráról. A könyv, a könyvolvasás a megértés olyan eszközeként működik, mely közösségteremtő erőként hathat.

Nem számít újdonságnak, hogy a nők többet olvasnak a férfiaknál – kommentálta az olasz sajtó az Istat statisztikai hivatal felméréseit arról, hogy a nők ötvenhárom százaléka vesz rendszeresen könyvet a kezébe, miközben a férfiaknak csak negyven százaléka vallja magát olvasónak.